A parlamenti választások két fordulójában különbözőképpen kerülnek kiosztásra a különböző típusú mandátumok. Míg az első fordulóban eldőlnek a területi listás helyek, illetve az abszolút többséget hozó egyéni képviselői helyek, a második forduló dönt a többi egyéni kerület eredményéről, illetve a töredékszavazatok alapján az országos listák arányáról.
Április 11-én, eldőlt a 176-ból 119 egyéni mandátum sorsa, valamint a 146 területi listás mandátum. Utóbbiból az is kiderül, hogy hat mandátum csúszott át az országos listás helyekre, így ott összesen 64 hely lesz kiadó. Ezekről, valamint a nyitva maradt 57 egyéni kerületről dönt a lakosság április 25-én.
Az első kérdésnek itt is a részvételről kell szólnia. Ezt természetesen nem lehet előre megjósolni, azonban motívációs tényezőkről lehet beszélni. Ez a különböző pártok támogatóinak mozgósíthatóságában fog majd lecsapódni. A Fidesz szavazói már győztesnek is tekinthetik magukat, ezért a párt részéről elemi szükség a választási szituáció fenntartása, a minél jelentősebb mozgósítás. Fontos az is, hogy a Fidesz szavazói igényeljék kedvenc pártjuk kétharmados győzelmét.
Az MSZP pontosan a kétharmad ellen mozgósíthatja otthon maradt csalódott korábbi híveit. Itt a cél az Orbán-ellenes harcra hívás. A Jobbik, bár mandátumszerzésre sok esélye nincsen, nyilván erőt és önállóságot kíván mutatni. Az LMP szavazóinak reakciója a legnehezebben megjósolható, valószínűleg a többi párt leginkább őket kívánja majd meggyőzni.
Már az első részben említésre került, hogy a „nyitva maradt” egyéni mandátumok a korábban jellegzetesen szocialista bástyaként ismert helyekben vannak. Jellemző, hogy míg a korábban is jobboldali megyékben, mint Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala, Veszprém, vagy Hajdú-Bihar, már teljesen eldőlt a dolog, a korábbi baloldali fellegvárak közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyékben még a mandátumok többsége kiadó. Utóbbi igaz Budapestre is.
A még kiadó 57 egyéni mandátum közül is van jó pár, ahol igen nagy eséllyel prognosztizálható, hogy a Fidesz jövő vasárnap fölényesen mandátumot szerez, mivel nagy fölénnyel előzték meg a második helyezettet, illetve alig maradtak el a győzelmet jelentő 50%-os szavazataránytól. Ide tartozik Budapesten a 4-es (Békásmegyer, Észak-Óbuda), a 8-as (Terézváros), 10-es (Nyugat-Erzsébetváros, illetve Nyugat-Józsefváros), 14-es (Nyugat-Kőbánya), 23-as (Újpalota), 26-os (Kelet-Kőbánya, Nyugat-Pestszentlőrinc), 29-es (Dél-Pestszenterzsébet, Soroksár), és 30-as (Nyugat-Csepel) körzetek. Ezek közül a Fidesz sikere különösen az utolsó ötben mondható átütőnek, hiszen ezek korábban első körös MSZP-mandátumok voltak.
Vidéken ide sorolható Komló, Kiskunhalas, Mezőkovácsháza, Szerencs, Székesfehérvár-1, Füzesabony, Jászberény, Szolnok-1, Szolnok-2, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kunhegyes, Tatabánya, Esztergom, Szigetszentmiklós, valamint Nyíregyháza-2. Ez összesen 24 választókerület.
Különleges típust képeznek azok a körzetek, amelyek annak ellenére tűnnek bizonyosan a Fidesz által megnyerhető körzeteknek, hogy a jobbközép párt nem ért el túlságosan átütő erőt. Ezen körzetek többnyire Északkeleten helyezkednek el, a Fidesz prognosztizálható győzelmének fő oka pedig, hogy a Jobbik (jellemzően erősebbként), illetve a korábban itt egyeduralkodó MSZP (most már gyengébb) hasonló, közepes támogatottsággal vetélkednek második-harmadik helyen. Így a második körben, ahol a relatív többség elegendő a mandátumszerzéshez, a relatíve első helyen álló Fidesz futhat be.
Ezek a körzetek: Miskolc-1,-2,-4, Ózd, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Makó, Hatvan, Heves, Salgótarján, Vác (ez különleges, mivel itt egy helyi független jelölt játszik közbe), Nyíregyháza-1, valamint Tiszavasvári. Ez 14 választókerület.
11 további körzetben szintén a Fidesz a legnagyobb esélyes a mandátum begyűjtésére, de előnye alacsonyabb az első kategóriában említettekénél. Ezek többnyire Budapesten vannak: a 3-as (Dél-Óbuda), 5-ös (Észak-Újpest), 6-os (Dél-Újpest, Rákospalota), 9-es (Kelet-Erzsébetváros), 13-as (József Attila ltp., Észak-Pestszenterzsébet), 21-es (Nyugat-Zugló), 27-es (Kelet-Pestszentlőrinc), 28-as (Kispest), valamint a kelet-csepeli 31-es.
Kettő ilyen van vidéken, mégpedig Dunaújvárosban, valamint a Szegedi 1-es körzetben.
Mint várható volt, a legkülönlegesebb választókerület Edelény, Molnár Oszkár polgármester szereplése miatt. Molnár második helyen végzett a Fidesz-jelölt Daher Pierre mögött, illetve a jobbikos Miklós Árpád előtt. A korábban még nevető negyediknek is esélyesnek tartott Gúr Nándor szocialista képviselő nagyon súlyos vereséget szenvedett, így esélytelennek tűnik a mandátumszerzésre. Itt Molnár szerepe, egy vele való esetleges megegyezés dönthet, de az első forduló alapján itt is a legnagyobb a Fidesz győzelmi esélye.
A mostani állás szerint hét olyan körzet van ahol a szocialisták mandátumot szerezhetnek. Ezek közül kettőben nagyon valószínű, hogy ezt meg is teszik. Az egyik az észak-angyalföldi 20-as körzet, mely az egyetlen olyan volt az országban, ahol MSZP-jelölt végzett első helyen az első fordulóban. (Érdekességképpen érdemes hozzátenni, hogy négy éve ugyanez a Tóth József aratta a legnagyobb arányú szocialista győzelmet.) Tóth valószínűleg előnyét április 25-ére is át tudja menteni.
A másik esélyes mandátum megtekintéséhez nem kell messze menni, hisz ez a másik angyalföldi, a 19-es számú kerület. Itt Szanyi Tibor ugyan nagyon kicsivel második helyen végzett, de valószínű, hogy a második fordulóban fordítani tud és megszerzi a mandátumot.
Öt körzet van ezeken kívül, ahol most esély mutatkozik a szocialista mandátumszerzésre, azonban egyelőre a Fidesznek áll a zászló.
Budapesten Molnár Gyula fordíthat Kelenföldön (16. kerület), valamint Tóth Csaba Kelet-Zuglóban (22. kerület). A vidékiek közül személyes népszerűségük ellenére némiképp meglepetésszerűen alulmaradó polgármesterek számíthatnak esetleg fordításra. Káli Sándorról, Miskolc, és Botka Lászlóról, Szeged első emberéről van szó.
Még egy érdekes kerület van, mégpedig Gyöngyös. Itt a Jobbik erős szereplése a Fidesz helyett esetleg a szocialista Magda Sándort hozhatja helyzetbe. A radikális párt elnöke, Vona Gábor másodikként jelentős arányt ért el, így a negyven százalék alatt maradó fideszes aspiránst esetleg még behozhatja a Károly Róbert Főiskola rektora.
Az egyéni eredmények vizsgálata után érdemes megtekinteni az országos listás mandátumok várható eloszlását. Ez a töredékszavazatok alapján dől el. A töredékszavazatok kétféle módon jöhetnek létre, mindkét részről a mandátumot nem eredményező szavazatokból. Területi listán ez a mandátumelosztás módja és a kiosztható mandátumok viszonylag csekély száma miatt alakul ki. (Itt léteznek ún. negatív töredékszavazatok is, amelyek leegyszerűsítve abból jönnek létre, hogy bizonyos pártok egyes mandátumokat kevesebb szavazattal érnek el a többiekénél. – A pontos rendszer bemutatása lehet egy későbbi cikk témája, azonban ez rendkívül bonyolult.) Mivel a területi listás helyek már kiosztásra kerültek, ezért már most is tudjuk, mennyiek lesznek.
A töredékszavazatok egyéni kerületekből való része az azon egyéni jelöltekre adott voksokból jönnek létre, akik nem nyerik meg a kerületet, de pártjuk átlépi az 5%-os limitet. Ezek közül szintén eldőlt már 119 kerületben a töredékszavazatok számára is. Mint fentebb látható, a nyitva maradt egyéni kerületek nagy részében végső győzelmet aratók pártja is prognosztizálható, ezért – HANGSÚLYOZOTTAN, JELEN ÁLLÁS SZERINT – az itteni töredékszavazatok számát is tudni lehet. Fontos tudni, a második fordulóban nem győzelmet szerző szavazatok elvesznek, mivel töredékszavazatként a második fordulóban vesztes jelöltek első fordulós szavazatit veszik figyelembe. (Így például egy esetleges MSZP-s fordítás esetén a Fidesz több töredékszavazatot kaphatna, mivel az első fordulóban jobban szerepelt.)
Mivel tehát a kerületek nagy része prognosztizálható jelen állás szerint, ezért készült két modell, amely két lehetséges kimenetelt vizsgál.
Az egyik modell azt feltételezi, hogy az MSZP mindössze két egyéni mandátumot szerez, a két angyalföldit. Így a töredékszavazatokat ennek megfelelően veszi figyelembe. A másik modell szerint az MSZP mind a hét jelenleg esélyesnek tekinthetett jelöltje nyerni tud. Így annak megfelelően vizsgálja a töredékszavazatokat.
A töredékszavazatok országos listás mandátumokra való felosztása az úgynevezett d’Hondt formula alapján történik. Ez azt jelenti, hogy egy sorba felírja a töredékszavazatokat, majd a legnagyobbnak kioszt egy mandátumot. Ezután az adott párt töredékszavazatait elosztja kettővel, majd megint a legnagyobb számmal rendelkező pártnak ad mandátumot. (Ha például a már elosztott szám a legnagyobb, akkor annak ad mandátumot.) A töredékszavazatokat először kettővel, majd hárommal osztja, majd néggyel, majd öttel, és így tovább… A lényeg az, hogy a mandátumot mindig az kapja, aki neve mellett épp a legnagyobb szám van. Egészen addig, amíg van kiosztható mandátum. (Esetünkben ez 64.)
Mivel ez az egész így totálisan érthetetlennek tűnik, ezért mellékletként szerepel a két modellről, és a mandátumkiosztásról két ilyen kép.
A képeken a baloldali oszlopok legfelső sorai a pártokra leadott töredékszavazatokat tartalmazzák, az alattuk levő sorok pedig a 2-vel, 3-mal, 4-gyel, stb. elosztott számok, egészen a 29-cel osztott eredményekig.
Jobboldalt pedig az látható, hogy melyik párt kapja a kiosztás során a mindig legnagyobb számért járó mandátumot. Így a 64. számot elérve a jobboldali oszlopokban összesen látható mandátumot kapják a pártok.
Így a hét egyéni MSZP győzelmet feltételező modell szerint a 64-ből 28 az MSZP-nek, 21 a Jobbiknak, 11 az LMP-nek, valamint 4 a Fidesznek jut.
A két egyéni MSZP sikert vizsgálóban pedig 29 MSZP-s, 21 jobbikos, 11 LMP-s, és 3 fideszes országos listás mandátum juthat.
A parlament várható megoszlása tehát az első modell szerint: Fidesz – 260 (169 egyéni, 87 területi listás, valamint 4 országos listás); MSZP – 63 (7 egyéni, 28 területi listás, és 28 országos listás); Jobbik – 47 (0 egyéni, 26 területi listás, 21 országos listás); LMP – 16 (0 egyéni, 5 területi listás, 11 országos listás).
A második modell alapján: Fidesz – 264 (e:174, tl:87, ol:3); MSZP – 59 (e:2, tl:28, ol: 29); Jobbik – 47 (tl: 26, ol: 21); LMP – 16 (tl: 5, ol: 11).
Azt még egyszer le kell szögezni, hogy ez a jelenlegi állapot szerint legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv. Alapvetően feltételezi, hogy az első forduló után lényegében nem változnak a tendenciák.