20 területi választókerület van Magyarország területén: a 19 megye, és Budapest. Ezek többségében 5 párt vetélkedik a bejutásért, azonban az egyik potenciális bejutó-esélyes két megyében nem képviselteti magát, valamint több területi körzetben kisebb pártok zavarhatják meg a nagy pártok elitklubjának vetélkedését, már pusztán elindulásukkal is.
Baranya
Baranyában nem lesz túl bonyolult a választópolgárok dolga, itt ugyanis pontosan az 5 esélyesnek tartott párt állított listát, másnak pedig nem sikerült. Az eddig a baloldal egyik fellegvárának tekinthető megyében a Fidesznek most jó esélye lesz arra, hogy a területi mandátumok felét (3 db.) begyűjtheti, a többiért viszont komoly küzdelem várható.
Bács-Kiskun
Bács-Kiskun az egyik olyan megye, ahol az országos listát állító Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom is területi listát tudott állítani. Nem túl valószínű, hogy számottevő eredményt tudnak elérni, maximum a protestszavazókra rajtuk kívül pályázó LMP és MDF esélyeit ronthatják. A megye mindig is fideszes többségű volt, idén is valószínűsíthető, hogy a 8 mandátum legalább felét begyűjthetik. A többi területi mandátumért valószínűleg az MSZP és a Jobbik fog harcolni, vagy csúsznak tovább az országos listára.
Békés
Békésben szintén sikerült Seres Mária csoportjának az elindulás jogát kivívni, a bács-kiskuni megállapítások így ezen megyére is igazak. Békés mindig is ingadozó, de a bal oldal felé húzó megye volt. Itt is valószínűsíthető, hogy a területi mandátumok egyik felét (3) Orbán Viktor pártja szerzi meg, a másik feléért pedig MSZP-Jobbik csörte várható.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Az északkeleti megye lehet az egyik legizgalmasabb küzdelem terepe az áprilisi választáson. Jelen állás szerint („lapzártáig” még az OVB honlapjának tanulsága szerint – ami nem épp a gyorsaságáról és pontosságáról híres – nem fogadták el mindegyiket jogerősen) itt lesz ugyanis a legtöbb választható területi lista. Az öt első részben említett nagy párt mellett indul a szebb napokat látott MIÉP, az évtizedes tetszhalottságból kibújni kívánó Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Munkáspárt, valamint a monoki polgármester, Szepessy Zsolt vezette Összefogás Párt. Érdekesség, hogy itt nem sikerült az országos listát állító Civil Mozgalomnak a listaállítás.
BAZ megye mindig is baloldali fellegvár volt, a jobboldal rendre jóval az országos átlag alatt szerepelt ebben a megyében. Tavaly júniusban azonban az EP választáson földcsuszamlásszerű eredmény következett be: a nemzeti radikális Jobbik megelőzte, és harmadik helyre szorította a megyét korábban erőteljesen uraló MSZP-t. Természetesen más egy EP és más egy Országgyűlési választás, de az sejthető, hogy a jelentős roma népességgel bíró megyében a cigánykérdést zászlajára tűző Jobbik áttörést érhet át idén is. Dolgukat azonban megnehezítheti a szociális kártya bevezetéséről, valamint a segélyek közmunka végzéséhez kötésével elhíresült monoki polgármester listája. A nagyrészt segélyekből élő roma lakossággal kapcsolatban ugyanis Szepessy Összefogás Pártjának is hasonló a programja. Tőlük jelentős áttörés nem várható, azonban értékes szavazatokat vehet el a Jobbiktól. Ilyen veszélyre a nemzeti radikális oldal korábbi zászlóvivőjétől, a MIÉP-től nem nagyon kell számítaniuk, ők valószínűleg csekély mértékben fognak a küzdelmekbe beleszólni.
A tavaly eleve jelentős visszaesést elkönyvelő Szocialista Párt két baloldali kihívóval is küzd e népes megyében. Egyrészt a 20 éve permanensen küszöb alatt vitézkedő Munkáspárt gyengítheti őket, másrészt pedig az a Szociáldemokrata Párt, amely 1994 óta kvázi az MSZP részeként funkcionált, azonban nézeteltérések miatt különvált. Mandátumszerzésre egyikük sem esélyes, arra azonban igen, hogy az MSZP-ből kiábrándult baloldali szavazók protestszavazataikat rájuk adják.
Az LMP-hez, illetve az MDF-hez hasonló formációk rendre gyönge eredményt szoktak elkönyvelni BAZ megyében, valószínűleg itt is csak minimális szavazat elérésére lesznek képesek.
A megye területén alapvetően az átlagosnál jóval gyengébb Fidesz első helyét valószínűsíthetően nem fogja senki veszélyeztetni, az arányok azonban kérdésesek. Olyannyira, hogy akár 1-2 itt szerzett területi mandátumon is múlhat egy kétharmados többség. Négy éve négyet szereztek (az MSZP akkor hatot), idén eggyel többet mindenképp szerezni kell egy jó szerepléshez.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredménye az egyik legkiszámíthatatlanabb az országban.
Csongrád
Csongrádban az öt nagyon kívül a Civil Mozgalom, illetve a MIÉP rendelkezik területi listával. Alapvetően igaz erre a megyére is, hogy a Civilek a protestszavazóktól, a MIÉP a Jobbiktól (esetleg a Fidesztől) vehet el csekély számú szavazatot. Fájdalmas veszteséget itt is az LMP, vagy az MDF számára okozhatnak.
Fejér
Fejér megyében a hat országos listás szervezetnek van területi listája. A nagyobbaknak, de főként a két küszöbért küzdő pártnak a többi megyéhez hasonlóan itt is Szepes Mária Civil Mozgalma okozhat veszteségeket.
Győr-Moson-Sopron
Erre a megyére is az igaz alapvetően, ami a hat listával rendelkező megyékre. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez a jobboldal egyik legfontosabb bástyája. A Fidesz itt mindig a legjobb területi eredményeinek egyikét szokta begyűjteni. Ezúttal is valószínűsíthető a kiugró eredmény, akár négy területi mandátum megszerzése is a hatból. A tavalyi eredmények alapján itt a Jobbik az országos átlagánál jóval gyengébb volt, azonban a csornai – természetesen egyáltalán nem reprezentatív – időközi választáson itt is maga mögé tudta utasítani a megyében rendre nagyon gyenge szocialistákat.
Hajdú-Bihar
Hajdú-Bihar megyében a hat országos listás párton kívül az MSZDP tudott elindulni. Bár a kilencvenes évek elején jelentős baloldali erő is volt a megyében, 1998 óta azonban egyértelműen a Fidesz egyik bástya-megyéje. Utóbbiban nyilván szerepe van annak is, hogy a megyeszékhely Debrecen a jobboldali párt egyik fellegvára. A nyolc megszerezhető területi mandátumból négyre jó eséllyel pályázhatnak. A szocialisták dolgát az is nehezíti, hogy ez azon megyék között volt, ahol a Jobbik megelőzte őket tavaly júniusban. Borsodhoz hasonlóan itt is a roma népesség átlagosnál nagyobb lélekszáma hajthatja a radikális párt malmára a vizet. A szociáldemokraták szintén Borsodhoz hasonlóan némi protestszavazat „felszívására” lehetnek alkalmasak. A kis erőkre pedig nagyjából az igaz, mint a többi, már említett megyékben.
Heves
Az észak-magyarországi megye mindig is az MSZP erős bázisa volt. Olyannyira, hogy a legutóbbi két választáson senki más nem szerzett egyéni mandátumot. Itt az öt nagy párt tudott listát állítani, azaz Seres Máriáék nem. Az MSZP egykori fölénye tavaly nyáron elillanni tűnt, hiszen a Jobbik mögött itt is harmadik helyre szorultak. Kérdés, a Fidesz tud-e valamit legnagyobb riválisának gyengeségéből profitálni. A megyében meglehetősen kevés, öt területi mandátum szerezhető, ezekért a három legnagyobb párt között jelentős küzdelem várható. A Fidesz kettőt minden bizonnyal tud szerezni, a harmadik megkaparintása azonban szinte lehetetlennek tűnik számukra.
Jász-Nagykun-Szolnok
Az Alföld közepén elterülő megye az utóbbi időben stabil baloldali fellegvárnak számított. Azonban erre is igaz, ami például Hevesre is, azaz, hogy a Jobbik áttörése megrengette a szocialisták pozícióit. Idén az öt legjelentősebb párt mellett a Munkáspártnak sikerült még listát állítani, ami szintén a megye baloldali jellegét mutatja. Ők a többi helyhez hasonlóan a szocialistáktól vehetnek el protestszavazatokat. A Fidesz még ha nem is túl erős, a négy évvel ezelőttihez hasonlóan a területi mandátumok felét (3) megszerezheti. A másik háromért MSZP-Jobbik vetélkedés várható.
Komárom-Esztergom
Komárom-Esztergom szintén baloldali orientáltságú megye, azonban az előző kettővel ellentétben itt a szocialista dominanciát nem tudta a Jobbik megtörni. A megyében az öt nagy indulhat el, alapvetően a három legnagyobb pályázhat az öt megszerezhető mandátumra. A Fidesz kettőt nagy valószínűséggel szerezni fog, a harmadikra már nagyon kicsi az esély, azaz a három többi mandátum között az MSZP, a Jobbik, valamint az országos lista fog megosztozni.
Nógrád
Az ország legkisebb megyéje azon baloldali fellegvárak közé tartozik, amelyekben mára a Jobbik áttörését követően meggyengült a szocialista párt. Nem véletlen, hogy a Munkáspártnak sikerült még az öt országos szervezeten kívül listát állítani. Bár itt a Munkáspárt korábban nagyon kiugró (10% körüli!) eredményekkel rendelkezett, mára ez nem valószínűsíthető, maximum baloldali protestszavazatokat tud begyűjteni. Mivel itt mindössze négy mandátum szerezhető, ez nagyban aránytalanítja a mandátumelosztást. Korábban 2-2 volt a két nagy közötti megoszlás, a Fidesz talán idén is megszerzi a kettőt, a másik kettő sorsa viszont a jelen helyzetben nagyonis kérdéses.
Pest
Pest megye az ország legnagyobb megyéje, a legtöbb (14) kiosztható területi mandátummal. A Fővárost leszámítva itt szokott általában a kicsik számára esély lenni területi mandátum szerzésére. (Pl. négy éve, az MDF-es Boross Péter innen kapta mandátumát.) Idén hat szervezet tudott területi listát állítani, az öt országos párton kívül Seres Mária Civil Mozgalma. Pest megye eredményei döntőek lehetnek az LMP, illetve az MDF számára. Ez az egyik megye tehát, amit kiemelten kell figyelni. A Civil Mozgalom szavazatelszipkázó képessége itt meghatározóan végzetes lehet valamely kicsi számára. Ahogy az egymás ellenes küzdelmük is eldöntheti, melyik kerül be a kettő közül. Vagy, paradox módon azt is eldöntheti, hogy a végén egyikük se kerül be, ha az MDF kiszorítja az LMP-t, előbbinek azonban a vasi és somogyi szavazatok hiányoznak az 5%-hoz. Ennek a kimenetele ilyen formában jelen pillanatban tökéletesen megjósolhatatlan.
Szintén érdekes a megye a nagy pártok egymáshoz való viszonyát tekintve. Többnyire kiegyenlített volt a Fidesz, illetve az MSZP egymáshoz számított erőviszonya, tavaly nyár óta azonban itt is „bejelentkezett” a Jobbik, az EP választáson rögtön a második helyre ugorva. A Fidesz számíthat az első részre, illetve a négy éve itt begyűjtött 6 mandátumra is. A többi a Jobbik-MSZP és a kicsik közötti külön mérkőzés fényében dőlhet el, egyelőre nehezen kiszámítható módon.
Somogy
Somogy az egyik olyan megye, ahol komolyan fájhat Dávid Ibolya feje, hiszen az itt potenciálisan megszerezhető párezer MDF-es szavazat hiánya éppen elegendő lehet arra, hogy ezeken múljon végül az MDF parlamentből való kiesése. Ez természetesen biztosan nem jósolható, viszont az a tény, hogy itt nincs listájuk, komoly hátrányt hozhat nekik, illetve lélektani előnyt jelenthet a rivális kicsi erő, a 20 listát állítani tudó LMP számára.
A helyi mandátumeloszlásba a négy itteni lista közül a „három nagy” szólhat bele potenciálisan. Itt az utóbbi időben rendre a Fidesz végzett az első helyen, ami az öt megszerezhető mandátumból hármat hozott nekik. Ez ezúttal is várható tőlük, a negyedik megszerzése viszont már egyáltalán nem túl valószínű.
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mindig fontos a választások szempontjából, mivel sok más megyével ellentétben nem volt egyértelműen egy politikai párthoz köthető. Ennek példája, hogy míg 2002-ben a Fidesz „tarolt”, négy éve pedig az MSZP végzett a legelőkelőbb helyen. Ráadásul, 9 megszerezhető mandátumával a nagyobb megyék közé is tartozik.
Idén az érdekességeket az is fokozza, hogy nyolc területi lista közül választhatnak április 11-én a megye polgárai. Az öt legjelentősebb párt mellett indul a még országos listát állító Civil Mozgalom, valamint két baloldali minipárt: a Munkáspárt, illetve az MSZDP. Az MSZDP számára ráadásul azért különleges ez a megye, mivel ez az egyik „központjuk”, hiszen a megyéhez köthető a párt elnöke, a milliárdos energetikai vállalkozó, Kapolyi László is. Itt tehát egy leheletnyivel nagyobb esélyük lehet baloldali protestszavazatok begyűjtésére, mint máshol. A Munkáspárt, valamint a Civilek, mindössze minimális szavazatot vehetnek el a nagyoktól.
Az igazi csata a szocialisták és a Jobbik között várható a második helyért. Az északkeleti megye az egyik legjelentősebb Jobbik-bázisnak bizonyult tavaly nyáron, illetve az azóta készített kutatásokban. A párt erősödését is mutatja, az előző részben említett Célpont-riport, melyben azt említették, hogy a radikálisok még az országosan taroló Fidesznél is 3,000-rel több ajánlószelvényt gyűjtöttek össze a tiszavasvári körzetben.
Tolna
Az ország második legkisebb megyéjében az öt országos párt indul el. Itt csak négy mandátumot lehet kiosztani, ennek felét nagy valószínűséggel a megyében eleve erős Fidesz viszi el, a másik kettő sorsa lehet még kérdéses.
Vas
Vas megye a másik megye, ahol nem lehet majd az MDF listájára szavazni április 11-én. Velük ellentétben azonban a Civil Mozgalom indul, tehát az itteni polgárok öt területi lista közül választhatnak. Ez is egy nagyon kicsi megyének számít, 4 mandátummal. Nyugat-Magyarország többi megyéjéhez hasonlóan ez is egy fideszes fellegvár, ahol a négyből akár három mandátumot is begyűjthetnek idén. Az MSZP itt általában gyenge szokott lenni, de itt a Jobbik sem nagyon tudott jó eredményeket elérni. Korábban erős volt az SZDSZ, ezért is lehet fájó az SZDSZ „örökségére” pályázni kívánó MDF-nek, hogy itt nem tudnak rájuk szavazni. Ez előnyös lehet az LMP-nek viszont, akik más aspektusból, de szintén a liberális örökségre pályáznak.
Veszprém
Veszprém megyében az öt országos párt indul el listán, jellemzői általában a nyugati megyékre jellemzőkkel egyeznek. A hat mandátum általában 3-3 arányban oszlott el eddig, és a Fidesz valószínűleg az egyik felére esélyes. A másik három sorsa nehezen megjósolható.
Zala
Zala a többi nyugati megyéhez hasonlóan jobboldali fellegvár szokott lenni az elmúlt választásokon. Idén – ennek némileg ellentmondóan – az öt országos szervezet mellett az MSZDP volt képes listát állítani, azonban nem várható tőlük semmiféle világmegváltás. Az öt területi mandátum elosztásakor a Fidesz hármat szerezhet, erre korábbi eredményei is predesztinálták.
Budapest Főváros
A végére maradt az ország fővárosa, egyszersmind a legtöbb megszerezhető mandátumot (28) jelentő területi választókerület.
Budapest – bár természetesen itt is vezető szerepet vittek – volt a legkevésbé a nagy pártok által dominálva. Kijelenthető, hogy az elmúlt két választáson a kis pártok egyértelműen fővárosi bázisuknak köszönhetően lépték át a küszöböt. Különösen kiemelkedő bázisa volt a Szabad Demokratáknak a kilencvenes évektől kezdve. Ez a szavazóbázis a párt eltűnésével nem illant el, sőt, egyik legfontosabb célkitűzése lett az idei kampánynak. A két héttel ezelőtti rendezvény egyértelműen úgy mutatta, Bokros Lajos politikája áll ehhez a célközönséghez legközelebb. Mint már korábban leíratott, az LMP szintén törekszik ezen bázis egy részének maga mellé állítására.
Budapest azon területi választókerületek közé tartozik, ahol pontosan az öt országos szerveződés közül lehet majd választani.
Budapest különösen kemény küzdőtér lesz az MDF, az LMP, valamint az MSZP számára. Utóbbi pártnak azért, mert itt fog eldőlni, hogy meg tudják-e őrizni váltópárti jellegüket. 1994 óta Budapest bevehetetlen vár a jobboldal számára, és egy idei esetleges relatív győzelem is leginkább a baloldali párt gyengesége miatt következhet be. Egyértelműen a Főváros panelkerületei a legfontosabb célterületei a szocialistáknak. A céljuk az, hogy minél több embert az urnák mellé tudjanak szólítani azok közül, akik eddig kizárólag az MSZP-re adták a szavazatukat. Ezen törekvésükben az segíthet nekik, hogy a különböző mérések szerint e korábbi baloldali fellegvárban – több másikkal ellentétben – nem tudott a Jobbik áttörést elérni.
A szocialisták – bár igyekeztek bagatellizálni erejüket – az MDF és az LMP irányából is veszélyeztetve érezheti magát. Hisz egyik kicsi párt sem jobboldali, és egyikük sem terhelt sem az elmúlt nyolc év kormányzásával, sem pedig a szocialisták számára kínos fővárosi botrányokkal.
Kis túlzással kijelenthető, hogy az MSZP legfontosabb kampányüzenete a Fidesz kétharmados többségének megakadályozása lesz, amelyre magukat tartják egyedül alkalmasnak. Utóbbi két tény nagyon erős küzdelmet valószínűsíthet MSZP-MDF-LMP hármas relációban.
A Fidesz mindig az átlagosnál jóval gyengébb volt a Fővárosban, idén azonban egy „nagy változást” eredményező „nagy különbséghez” (id. Orbán Viktor) – értsd, a kétharmadhoz – itt is győzniük kell. Mind listán meggyőző eredményt kell elérniük, mind az egyéni kerületek többségét nyerniük kell. Ez minden más területnél nehezebb lesz számukra.
A Jobbik az átlagosnál jóval gyengébb Budapesten, itt egyáltalán nem számíthatnak kiemelkedő eredményre.
Összességében tehát az látható, hogy a területi választókerületek nagy többségében az esélyes pártok szereplését nem nagyon zavarják meg mások. A pár említett kivétel azonban dönthet a két kis párt (LMP, MDF) parlamentbe jutásáról, az MSZP és a Jobbik közötti második helyért vívott harc eredményéről, vagy a Fidesz kétharmados győzelméről.
Mivel a területi listák nagy részéről kevés mandátum szerezhető, a legfontosabb itt eldőlő kérdés a kicsik bejutása. Ők ráadásul egyéni mandátumra szinte teljesen esélytelenek. A nagyok küzdelmében viszont Budapest, illetve a legnagyobb megyék (Pest, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg) esetében érdemes leginkább a mandátumok eloszlását figyelni.
A folytatásban következik az egyéni kerületek indulóinak névsora.
