HTML

PoLízis

PoLízis - Politikai Analízis egy politológus tollából. Magyarország és a nagyvilág változásai, politikai eseményei és azok háttere. A PoLízis célja a politikával kapcsolatos fogalomzavarok kisimítása, a politikatudomány szerepének tisztázása.

Friss topikok

Linkblog

Alakul a második Orbán-kormány - 2.

2010.05.05. 20:14 :: tothh

A személyek

 

A már kiszivárgott kormánytagok közül az egyik rész igazi tapasztalt politikus, amelyet például az első Orbán-kormányban való részvételük is mutat. Ide tartozik Pintér Sándor, Martonyi János, Matolcsy György, és Hende Csaba.

 

Matolcsy és Martonyi szerepvállalására már korábban is számítani lehetett, főleg, hogy utóbbi külügyminiszteri jelölését Orbán már korábban is bejelentette. Az ő rutinjára szükség lehet a már említett EU soros elnökség levezénylésére, valamint az utóbbi időben elhiteltelenedő, valamint az északi szomszéddal igen rossz viszonyba keveredő külpolitika stabilizálására. (Főként a hitelesség visszaszerzésében Martonyi – és az ország – szerencséjére az utóbbi egy évben miniszterkedő Balázs Péter tevékenysége folytán már nem a nulláról kell indulni, a szlovákokkal való viszony rendezése viszont mindenképp kihívás lesz.)

 

A kettős állampolgárság bevezetése, mely egyébként úgy tűnik, hogy Semjén Zsolt hatáskörébe fog inkább tartozni, mindenképpen a szomszéd országokkal való viszony figyelembe vételét fogja igényelni. Itt a kettős állampolgárságot maga is alkalmazó Horvátország, Szerbia, és Románia esetében nem kell nagyobb konfliktustól tartani, az intézményt – a nagyarányú orosz kisebbség miatt – el sem ismerő Ukrajna, valamint a szélsőségesen nacionalista pártok részvételével kormányzott és magyarellenességét nyíltan hangoztató Szlovákia esetében már komoly konfliktusokat kell vállalni. Utóbbi esetében a helyi magyar vezetők, az egymással is rivalizáló két párt, a Magyar Koalíció és Híd-Most vezetői, Csáky Pál és Bugár Béla egyetértésben kérték, hogy az állampolgárság ünnepélyesen az első hónapra időzített megadását halasszák el a szlovák választások (június közepe) utánra, mivel az erősíthetné a magyarellenes nacionalistákat a választáson. A Fidesz valószínű méltányolni is tudná a kérést, azonban kérdés, mit tervez a leendő kormánypártot jobbról előző Jobbik, benyújt-e egy ilyen esetben veszélyesként ható törvényjavaslatot?

 

Matolcsy György ismert gazdaságfilozófiájáról, amely a munkahelyteremtést és a növekedést állította középpontba. Ez a Fideszben már régóta elfogadott irány, azonban a már említett katasztrofális államháztartási helyzet kérdésessé teszi az azonnali radikális lépések megtételének esélyét. Többi társához hasonlóan az ő feladata is a leltárkészítés lesz első körben.

 

Hende Csaba még MDF-es államtitkárként (Dávid Ibolya mellett) szolgálta az Orbán-kormányt az Igazságügy minisztériumban. Ő leginkább egy szürke eminenciás lehet, feladata pedig eleinte elég valószínű, hogy a honvédelmi tárcánál az utóbbi években felhalmozott káoszt, és korrupciót tegye rendbe.

 

A régi fideszesek között Pintér Sándor belügyminiszterré választása körül volt a legtöbb ellentmondás. Pintér az első Orbán-kormány négy évében végig szolgálta ezt a pozíciót, és egyik legfontosabb eredményeként mindenképpen meg lehet említeni az alvilági háború felszámolását. Pintért azonban magát is az alvilággal hozták kapcsolatba bizonyos híresztelések. Orbán bejelentését, melyet érdemes szó szerint idézni, valószínűleg nagyon komoly fejtörés előzte meg a Fidesz vezérkaron belül: „Az ő esetében a munka a legnehezebb, mert nincs vesztegetni való idő, ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét. Ennek a szempontnak adtam elsőbbséget.”– Ezt úgy lehet értelmezni, hogy valószínűleg Pintért nem a politikai szempontból legszerencsésebb választásnak tartják, azonban rendteremtési tapasztalata miatt mégis őt választották, az is elképzelhető, hogy később, egy konszolidáltabb helyzetben változtatnak. Orbán sajtótájékoztatói alapján úgy tűnik, a Jobbikkal számol, mint legnagyobb veszéllyel, annak pedig legfontosabb éltető ereje a közbiztonság drámai romlása volt az északkeleti térségben. Ez volt az első számú prioritás, így esett a választás Pintérre.

 

 

Két olyan személyiség is helyet kap a kormányban, akik ugyan az első Orbán-kormányban nem vettek részt, mégis az ismertebb Fidesz-politikusok között szerepelnek. Orbán két helyettese a két szövetséges frakció előző ciklusbeli két vezetője lesz. Közülük Navracsics Tibor tapasztalt jogász-politológus kinevezése egyáltalán nem meglepetés. Az ő szakmai felkészültségénél nem nagyon lehetett volna jobb személyt találni, ráadásul frakcióvezetői tevékenysége folytán a párton belül is ismertsége és tekintélye lett.

Semjén Zsolt kinevezése leginkább szimbolikus döntés volt, mint már fentebb említésre került.

 

Három teljesen új, eddig kevésbé ismert tagja lesz az Orbán-kormánynak. Közülük Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter játszott fontos szerepet a politikában, hisz húsz évig Karcag polgármestere volt. Réthelyi Miklós és Fellegi Tamás viszont tipikusan „szakértő” miniszterek, akik évtizedeken keresztül a saját területükön dolgoztak és töltöttek be fontos pozíciókat. Mivel mind a ketten egy-egy csúcsminisztériumot vezetnek, ezért ez felértékeli az alájuk beosztott, a résztevékenységeket napi szinten irányító államtitkárokat, valamint a miniszterek vezetői képességeit. A politikán kívüli szférában már ilyennel mindketten rendelkeznek.

 

 

Kik maradtak ki?

 

Az eddigieknél jóval karcsúbb kabinet összeállítása nem csak a résztvevők kérdését veti föl, hanem azt, hogy kik azok az emblematikusabb fideszes, vagy Fidesz-közeli szereplők, akik kimaradtak a kormányból.

 

Elsőként egyértelműen Kövér Lászlót kell kiemelni. Kövér Orbán egyik legfőbb szövetségese a párton belül, aki ráadásul komoly tapasztalattal és munkabírással is rendelkezik. Első látásra meglepőnek tűnik tehát, hogy kimarad az operatív irányításból. Két lehetséges magyarázat képzelhető el: Az egyik, melyet már meg is szellőztettek, hogy a házelnöki pozíciót foglalná el, miután esetlegesen Schmitt Pált Köztársasági Elnökké választják. A házelnöki pozíció – főleg egy ekkora túlsúllyal rendelkező kormánypárti frakció mellett – meglehetősen reprezentatívnak tűnik. Az események befolyásolására ebben az esetben a legnagyobb esélye és hatásköre a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetőjének lehet, aki Lázár János eddigi hódmezővásárhelyi polgármester. Ő is a lehetséges miniszterjelöltek között merült föl, azonban a végül kapott poszt is felelősségteljes lesz ebben a rendszerben.

 

A második helyre Kósa Lajos, a párt alelnöke, Debrecen polgármestere kerül. Az ő szerepét rendre felvetik és megszellőztetik, mint különféle befolyásos pozícióra esélyes személyét. Kósa az Orbántól távolabb álló Fidesz-vezetők közé tartozik, kettejük útja azonban nem keresztezi egymást, amíg Kósa polgármesterkedik.  Ugyan felmerült, hogy polgármesteri tapasztalatai következtében államtitkári rangban az önkormányzatokért felelhetne, azonban valószínű, hogy ez neki presztízs és feladat terén visszalépés lenne.

 

A harmadik híres Fidesz-politikus, aki különösebb beharangozott poszt nélkül maradhat, Pokorni Zoltán. Nála most a legvalószínűbb, hogy folytathatja a hegyvidéki polgármesterkedést. Pokorni szemmel láthatóan nagyon távol került az utóbbi időszakban a Fidesz vezérkarától és fő irányvonalától. Pokorni helyzetét az sem erősíti túlságosan, hogy legutoljára a Sólyom Lászlónak „selyemzsinórt” küldő interjújával szerepelt a közéletben, amely után stílusát még a párthoz közel álló hívek is méltatlannak minősítették.

 

 

Az államtitkárok

 

Ebben a kormányban a szerkezeti átalakítás következtében jóval erősebb szerepe lesz az államtitkároknak, mint bármikor korábban. Azt lehet mondani, hogy míg az egyes csúcsminiszterek a stratégiai irányításért felelnek, a napi szintű vezetés az egyes államtitkárok dolga lesz.

Itt érdemes kitérni az államtitkárok különböző fajtáira.

Minden egyes miniszter mellett áll majd egy ún. „parlamenti államtitkár”, tulajdonképpen a korábbi politikai államtitkárnak a megfelelője. Ő lesz a miniszter helyettesítője.

Visszaállítják a közigazgatási államtitkár funkcióját. Az elmúlt négy év egyértelműen bizonyította, hogy Gyurcsányék egyik legnagyobb kormányzati hibája ennek a posztnak a megszüntetése volt. Így egy lényeges szakértő elem került ki a fontosabb vezetők közül, és teljesen átpolitizálta, ezáltal bizonytalanná tette a közigazgatás szervezetét. Mindenképpen üdvözlendő Orbánék terve ennek visszaállításáról.

A legbonyolultabb kérdés az államtitkári karban, a részterületeket felügyelő, jelző nélküli „államtitkárok” jogállása. A kérdés itt az, hogy a közigazgatási szervezetrendszert vezető közigazgatási államtitkárokkal milyen viszonyban állnak az egyértelműen politikai kinevezettnek számító részállamtitkárok. Ez az egész kormányzás filozófiáját és minőségét is meghatározhatja.

 

 

Az államtitkárok személyei közül egyelőre a kiszivárgott nevek közül lehet válogatni, és az ő szerepüket vizsgálni.

 

Parlamenti államtitkár, azaz miniszterhelyettes mindenütt 1-1 ember lesz. Közülük valószínű Rétvári Bence közigazgatási, Németh Zsolt külügyi, Domokos László nemzetgazdasági, Simicskó István honvédelmi, Ángyán József földművelésügyi, Fónagy János vagyongazdálkodási, valamint Halász János humánerőforrás-ügyi államtitkár szerepe. Németh Zsolt már az első Orbán-kormányban is Martonyi mellett dolgozott a külügyben, Simicskó a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár (ellenzékben pedig honvédelmi szakpolitikus), Fónagy gazdasági államtitkár, majd infrastrukturális miniszter, Halász pedig kulturális államtitkár volt. Ők a minisztereknél sokkal jobban mutatják a kontinuitást az előző Fidesz-kormányhoz képest.

Rétvári Bence az Ifjú Kereszténydemokraták vezetőjeként esélyes volt pozícióra, Domokos pedig már régóta kipróbált képviselő, jelenleg a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. Ángyán József kötődik az államtitkári karból egy kicsit távolabbról a vezető kormánypárthoz, azonban ő az egyik legfelkészültebb agrárszakember az országban.

 

 

A részterületeket felügyelő államtitkárok száma és személye körül van még a legnagyobb homály. Itt egyelőre csak az eddig felmerült neveket lehet vizsgálni.

 

Az egyszerűség kedvéért a Heti Válasz honlapjáról idemásolt listáról lehet tájékozódni. A lista azonban jó pár minisztériumot tekintve még egyáltalán nem teljes.

 

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (kancellária)
ÁLLAMTITKÁROK: Répássy Róbert (igazságügy) Balog Zoltán (romaintegráció, kisebbségek) Kovács Zoltán (kormányzati kommunikáció), Szabó Erika (önkormányzati reform)

Nemzeti Erőforrások Minisztériuma
ÁLLAMTITKÁROK: Szócska Miklós (egészségügy) Soltész Miklós (szociális terület) Hoffmann Rózsa (oktatás) Szőcs Géza (kultúra), Czomba Sándor (munkaügy)

Földművelésügyi Minisztérium
ÁLLAMTITKÁROK: Czerván György (mezőgazdaság?), Illés Zoltán (környezetvédelem)

Külügyminisztérium
ÁLLAMTITKÁR: Győri Enikő (uniós ügyek)

Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium (a tárca neve még változhat)
ÁLLAMTITKÁR: Cséfalvay Zoltán (gazdasági stratégia)

Belügyminisztérium
ÁLLAMTITKÁR: ?

Honvédelmi Minisztérium
ÁLLAMTITKÁR: Fodor Lajos

Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium
ÁLLAMTITKÁROK: Nyitrai Zsolt (informatika) Bencsik János (energetika)

 

Répássy Róbert, Szabó Erika, Czerván György, Nyitray Zsolt és a leköszönő tatabányai polgármester, Bencsik János már régi képviselők, régi motorosai a Fidesznek. Illés Zoltán is nagyon régi tag, azonban úgy tűnt, négy évvel ezelőtt messzire került a pártvezetéstől, és többször is nyíltan bírálta Orbán Viktor pártelnököt. Illés – akinek nagyon jó zöldmozgalmi kapcsolatai vannak, ami miatt az első Orbán-kormányból ki is maradt – ellensúlyozhatja az önállóságát elvesztő környezetvédelmi tárca miatt érkező bírálatokat.

Cséfalvay Zoltán és Fodor Lajos is részt vettek az első Orbán-kormány körüli teendőkben, Fodor például a Honvéd Vezérkar Főnöke volt akkor. Ez egyértelműen szakértői elem. Szakértő Cséfalvay is, aki a Heti Válaszban rendszeresen publikál, és a növekedéspárti gazdaságpolitika egyik legnagyobb híve.

Balog Zoltán, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, és Czomba Sándor a legutóbbi ciklusban kapcsolódtak be a Fidesz képviselői munkájába, így ők viszonylag új jövevénynek tekinthetők, azonban az is elmondható, hogy leendő szakterületük témájában rendszeresen ők jelenítették meg a Fidesz álláspontját.

 

A többiekről kevesebb információ áll rendelkezésre. Kovács Zoltán Debrecen alpolgármestereként szolgált korábban, Szőcs Géza határon túli író, Győri Enikő EP képviselő, Szócska Miklós pedig egészségügyi menedzser.

 

Mint látható és valószínűsíthető, további államtitkárok fognak még szerepet kapni a kormányzásban. Feltűnő például, hogy a Belügyminisztérium legtöbb pozíciójára még nincs ember. Itt merül fel egy fontos kérdés, a titkosszolgálatok kérdése. Mivel az új kormánytöbbség az Alkotmányt is tudja módosítani, ezért nem lehet annak sem akadálya, hogy a belügyhöz kerüljön a polgári titkosszolgálatok irányítása, azonban erről sincs még információ.

 

 

Bár se nem kormánytag, se nem államtitkár nem lesz, említést érdemel mindenképpen Balsai István, a Fidesz jogi igazgatója. Antall József kormányának igazságügy-minisztere, ebben a minőségben a III. köztársaság jogszabályai jelentős részének előkészítője ugyan nem tartozott sosem a Fidesz belső köréhez, azonban a kampány előtt mint a számonkérés kulcsfigurája jelent meg. Már eldőlt, hogy ő fogja ezt a területet továbbvinni, mégpedig miniszterelnöki megbízotti szerepkörben.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: orbán viktor semjén zsolt navracsics tibor pintér sándor martonyi jános miniszterek hende csaba matolcsy györgy államtitkárok

A bejegyzés trackback címe:

https://polizis.blog.hu/api/trackback/id/tr641977350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.