HTML

PoLízis

PoLízis - Politikai Analízis egy politológus tollából. Magyarország és a nagyvilág változásai, politikai eseményei és azok háttere. A PoLízis célja a politikával kapcsolatos fogalomzavarok kisimítása, a politikatudomány szerepének tisztázása.

Friss topikok

Linkblog

Mi történt az első fordulóban?

2010.04.13. 22:00 :: tothh

Már korábban részletes latolgatások láttak napvilágot ezen honlapon a választás kimenetelét illetően. Most már nem kell tovább találgatni és latolgatni, hanem érdemes megnézni,  pontosan hogyan is alakult ki ez az eredmény, illetve ez mit jelez a legfőbb érintettek, a pártok számára.

 

Az elsőként felmerülő kérdés a részvétel kérdése. Annak ellenére, hogy az év elején a közvélemény-kutatások meglehetősen komoly apátiát jeleztek előre a választópolgárok körében, mégis viszonylag (magyar viszonylatban) magas választási részvétel lett, ami alig maradt el a 2006. évitől.

A részvételi adatok során figyelemreméltó tény az, hogy azokban a megyékben maradt el legnagyobb arányban a négy évvel korábbihoz hasonlóan a részvétel, ahol korábban nagyon erős szocialista többség volt, és újonnan nem sikerült a Jobbiknak áttörnie. Nevesítve ezek Baranya, Komárom-Esztergom, valamint Budapest.

 

 

A területi listák

 

A Fidesz egyértelmű győzelmet aratott mind a 19 megyében, és a korábban gyenge pontjának számító Fővárosban is. E győzelem aránya azonban természetesen nem mindenhol volt egyforma. Az is jelentősen különbözött, hogy a helyezettek milyen arányokat értek el a választáson. A legérdekesebb kérdés az az, hogy a Fidesz tudott-e erősödni az elmúlt választásokhoz képest, vagy pedig előretörésük az ellenfelek összeomlásának köszönhető.

Országosan elmondható, hogy a Fidesz egyértelműen erősödött, hiszen majdnem félmillióval több szavazatot kapott, mint négy éve. Ez egyértelműen bizalom-növekedésnek tekinthető.

 

Megyei szinten lebontva is látható a Fidesz ereje. Nógrád megyében, míg az előző ciklus közben stagnált a támogatottsága, most 8,000-rel többen szavaztak rájuk.

A mindig is Fidesz-bázisnak tekinthető Tolnában 9,000 fölötti volt a növekmény, Vasban 6,000 körüli, Zalában is közel 6,000-s volt a támogatottság-növekedés. Az előző pár kerület stabilan jobboldali volt, ezért érdekes az egyik korábbi baloldali fellegvár, Komárom-Esztergom megye eredményeit nézni. Itt még durvább az előretörés, több, mint 15,000 fős.

A korábban a megyék közül az egyik legbaloldalibb Hevesben is több, mint 10,000 fővel kapott többet a jobboldal. Az inkább jobboldali Somogy 14,000-rel több szavazót hozott a Fidesznek, de Veszprém megye is hasonló számban adott több voksot Orbánéknak. Békésben is 13,000-rel, 11%-kal többen szavaztak rájuk. Baranya szocialista fellegvár volt korábban, a Fidesz itteni növekménye több, mint 20,000-s, százalékban mérve pedig 16%-os.

Csongrád kétarcú, és a választásokat általában döntően befolyásoló megye szokott lenni. A Fidesz itt 9%-kal, 10,000 fővel javított. Fejérben 12%, és 20,000-s növekvés volt. Győr-Moson-Sopron mindig is a Fidesz egyik legerősebb megyéje volt, de még itt is el tudtak 10%-os és majd’ 20,000-s növekményt könyvelni.

A korábban erősen szocialista Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Fidesz 10%-kal, 15,000 szavazóval nőtt. Hajdú-Biharban szintén 10%-kal, 20,000 fölött növekedtek. Bács-Kiskun jobboldali fellegvár volt. Most a Jobbik előretörése mellett is hasonló arányú Fidesz-növekmény volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrádhoz hasonlóan billegő megye volt, a Fidesz itt is 9%-ot, kb. 20,000 növekményt gyűjtött be.

 

Az MSZP legnagyobb vidéki bázisa volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és a Fidesz rendre itt is szerepelt legrosszabban. A Fidesz itt a többi helynél kisebb mértékben erősödött, mintegy 7%-kal, 17,000 szavazattal.

 

Pest megye az utóbbi időben már inkább jobboldali volt, itt 10%-kal, 73,000 szavazattal nőtt a jobboldal tábora négy év alatt. A jelentős növekménynek lehet egy

 

Az, hogy a Fidesz győzelme ennyire átütő lehetett, főként Budapesten múlott. Még a legoptimistább jobboldali hangok sem gondoltak arra, hogy itt olyan erős lesz a Fidesz, hogy csak egy egyéni kerületben előzik meg őket. Az hogy itt is 9%-kal, mintegy 80,000 fővel erősödött a Fidesz, az azt mutatja, hogy tényleg van realitása a kétharmados győzelemnek.

 

Az országos eredményeket végig tekintve tehát egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Fidesz nagy győzelmet aratott, átütését saját erősödésének is, és nem csak ellenfelei gyengeségének.

 

Velük szemben egyértelműen a választás vesztese a Magyar Szocialista Párt, mely támogatóinak több, mint felét elveszítette négy év alatt. Különösen fájó lehet nekik, hogy még a korábban bevehetetlennek tűnő fellegváraikban is a Fidesz tudott győzedelmeskedni. Ha az ország különböző megyéit nézzük, akkor lehetett eddig inkább jobboldali, inkább baloldali, és ingadozó körzetekről beszélni. Inkább baloldali volt Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Komárom-Esztergom megye, valamint Budapest. Közülük utóbbi hármat leszámítva már ráadásul már a Jobbik is megelőzte őket, a harmadik helyre szorítva. Ez pedig korábbi támogatói bázisuk totális megrendülését jelenti.

 

Nagyjából a leginkább várakozásoknak megfelelő eredményt érte el az egyik új bejutó, a Jobbik. Bár sokan a második helyre is várták őket, végül is a harmadik helyen végeztek, azonban az EP eredményük fölött szerepeltek.

Szintén a Jobbik sikere volt, hogy az EP választáshoz képest további két megyében (Bács-Kiskun és Békés) sikerült megszerezni a második helyet a szocialisták előtt. (Igaz, közben Pest megyében a másodikról a harmadik helyre szorultak csekély különbséggel.)

Mint fentebb említésre került, a Jobbik különösen a volt szocialista fellegvárakban nagyon erős. Ez látszik mind országos szinten (különösen Északkelet-Magyarországon szerepeltek nagyon erősen a radikálisok), mind pedig a Főváros leosztásában. Budapestet tekintve látható, hogy a Jobbik rendkívül gyenge a belvárosi részeken, viszont fővárosi átlagánál jobban szerepelt a külső, főként lakótelepekből álló kerületekben. Ott, ahol régebben az MSZP szokott első körös győzelmeket aratni.

 

 

A választás másik új szereplője, és talán legnagyobb meglepetése a Lehet Más a politika bekerülése. Bár korábban ezeken az oldalakon sok bírálat érte az új pártot, úgy tűnt, sikerült a kezdeti nehézségeken túllépni, és a relatíve kevés egyéni aspiráns ellenére is könnyedén venni a parlamenti küszöb jelentette akadályt. Bár országosan is viszonylag jól szerepeltek, egyértelmű, hogy a Főváros az ő terepük. Itt még az országosan erősebb Jobbikot is sikerült megelőzniük. A Főváros területén belül is leginkább a belvárosi kerületek tartoznak az erős helyeik közé.

Fontos megemlíteni, hogy mivel kicsi pártnak számítanak, csak Budapesten, illetve Pest megyében sikerült mandátumot szerezniük területi listán, azaz legtöbb képviselői helyükre az országos listáról számíthatnak. Itt üt vissza a kevés egyéni jelölt: Mivel egy csomó körzetben nem lehetett rájuk szavazni, ezért onnan töredékszavazatokat sem tudnak begyűjteni. Így egészen biztos, hogy szavazatarányainál alulreprezentáltabban fog képviselethez jutni a Házban.

 

 

A választás talán legnagyobb bukása a Magyar Demokrata Fórum nagyon gyenge szereplése, és parlamentből való kihullása. Az MDF szereplése már csak azért is kudarcnak tekinthető, hogy a fő riválisuknak számító LMP könnyedén bejutott, valamint azért is, mert a bekerülés nem azon múlott, hogy három megyében nem lehetett rájuk szavazni. A vereség okai között valószínűleg a politikai irányváltások, valamint az állandóan az egyet nem értők kizárásával végződő belső ellentétek szerepelnek vezető helyen. Korábban a választás egyik kulcskérdésének számított az, hogy ki tölti be az SZDSZ szétesése után létrejött űrt, kik tudják a „liberális” szavazókat legjobban megszólítani. Bár Bokros Lajos gazdaságpolitikai programja meggyőzőnek tűnhetett sokak számára, a választás azt is eldöntötte, hogy a két „kinevezett” „utódpárt” közül az LMP tudta ezt a bázist jobban megszólítani.

 

A Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom nem tudta elérni a számukra leginkább reálisnak számító célt, az állami támogatásra jogosító 1% elérését. Ez azt mutatja, hogy a szavazók nem nagyon szeretik a szavazataikat eleve esélytelen szervezetek támogatására „elpazarolni”.

 

 

 

Az egyéni kerületek

 

 

Az egyéni körzetük saját működési alapelvük miatt az aránytalanságot jeleníti meg a választáson, ennek célja pedig az, hogy lehetőleg stabil kormánytöbbség alakulhasson ki a választás után. Ez a szisztéma azonban azt is hordozza magában, hogy a vezető erő jelentősebb kihívó híján a túlnyomó többséget elhozza. Így történhetett meg az, hogy 52%-ával az ország szinte összes egyéni kerületét hozhatja Orbán pártja.

 

 

Az 57 olyan körzet, ahol az első körben nem dőlt még el a Fidesz javára a választás, többségében olyan hely, ahol korábban nagyon erős bástyái voltak a szocialista pártnak. Azonban még ezen, korábban kizárólagosan szocialista körzetek közül is volt olyan, ahol már az első körben megszületett a Fidesz győzelme. Ilyen a fővárosi Belváros, ahol ugyan utóbbi két alkalommal a szabaddemokrata Pető Iván nyert, azonban 1994 óta mindig baloldali többség volt. Itt már az első körben a helyi polgármester, Rogán Antal győzedelmeskedett. Ide tartozik Gárdony is, ahol 1994 óta a szocialista Ecsődi László volt a választott képviselő, azonban idén már a Fidesz jelöltje győzedelmeskedett.

 

Az egyik legfájóbb szocialista első körös vereség a korábban „Kis Moszkvának” nevezett Pécs két, korábban mindig baloldali körzetének elveszítése. Különösen fájhat ez az MSZP országosan legnépszerűbb politikusának, Szili Katalinnak, akinél majdnem kétszer annyival több szavazatot szerzett Fideszes ellenfele.

A korábban csak szocialista körzetek közül szintén első körös vereség jutott az MSZP elnökhelyettesének, a körzetet 1994 óta birtokló Lamperth Mónikának is. Szintén emblematikus első körös szocialista vesztes Keleti György volt honvédelmi miniszter, aki egy 1992-es időközi választás után legyőzhetetlennek számított körzetében. Megyéjének egy másik baloldali körzete, Komárom is elesett az első fordulóban.

Még egy „örökös MSZP-s” körzet van, amely átfordult már most jobboldalra, a Nógrád megyei Pásztó. Itt a jelenlegi titokminiszter, Juhász Gábor veszített 16 év után.

 

 

Mivel a Fidesz nagyon nagy különbségű győzelmet aratott ezen a választáson, egyáltalán nem meglepő, hogy a korábban ingadozó, illetve egyértelműen jobboldali körzetekben nyerni tudtak már az első fordulóban, illetve a győzelemhez nagyon közeli eredményt értek el. Ezekben már a korábbi elemzések is valószínűnek tartották ezt az eredményt.

 

 

Az eredmények következményei a főszereplők, a kandidáló pártok számára

 

 

Fidesz

 

A választást a Fidesz megnyerte, Magyarország következő miniszterelnökét Orbán Viktornak fogják hívni. Mivel a kormányalakításhoz minimálisan szükséges többség 194 fő, és a Fidesz már 206 mandátumot bebiztosított saját maga számára, ezért egyértelmű, hogy a Fidesz fog egypárti kormányt alakítani. Ez az első fordulós győzelem azonban a maga nehézségeit is rejtegeti magában: Mivel a biztos többség már megvan, ezért nehezebb lehet a nyitva maradt körzetekben a híveket rábírni a részvételre.

Bár a párt realitásként nem igazán számolt a kétharmados többség megszerzésével, ez most, a mostani eredmény alapján már teljesen elképzelhetővé vált. Ez a másik veszélyforrás most Orbánék számára. A kérdés az, hogy a lakosság mennyire fél a – főleg a szocialisták által gerjesztett légkörben – Fidesz alkotmányozó többségétől. Kérdés tehát az, mennyire félnek az esetlegesen otthon maradók ettől a többségtől. Az is kérdés továbbá, hogy a Fideszre szavazók mennyire tartanák ezt jónak, illetve mennyien gondolják azt, hogy „kormányzás igen, de túlhatalom nem”. Az egészen biztos, hogy az ellenfelek kommunikációjának a középpontjában ez lesz az elkövetkező másfél hét során.

Orbán Viktor tudatosan ügyel nyilatkozataiban arra, hogy ne ejtse ki a győzelem, és kétharmad kifejezéseket a száján. Ezzel továbbra is fenn kívánja a választási hangulatot tartani támogatói körében. Ennek volt jele az is, hogy a sajtótájékoztatón kategorikusan elhárítsa a kormányalakításra vonatkozó kérdéseket.

Könnyíti itt a Fidesz helyzetét, hogy a nyitva maradt – és számukra gyenge – körzetek többségében az ellenfeleik teljesen megosztottak. A többségben egymáshoz nagyon közel álló MSZP és Jobbik között pedig elképzelhetetlen az együttműködés, és mivel a második fordulós győzelemhez már a relatív többség is elegendő, ezért jelen állás szerint inkább az lenne meglepetés, hogyha nem lenne meg ez a kívánt többség.

 

 

MSZP

 

A szocialista párt számára ezek a napok a túlélésről szólnak. Számukra nem csak a Fidesz átütő eredménye volt katasztrofális hatással, hanem az is, hogy Orbánékon és rajtuk kívül nem csak az egyre inkább mindenki által szalonképtelennek tartott Jobbik került be a parlamentbe, hanem ott van az LMP is. Ez az MSZP azon stratégiáját, mely során önmagukat a demokrácia egyetlen letéteményesének tartják, teljesen keresztülhúzta.

A másik sokkoló lehetőség az MSZP számára, hogy a Fidesz egyedül is könnyedén kétharmadot érhet el. Ennek megakadályozása a legfőbb törekvése a szocialistáknak. Ennek egyik eszköze a verbális támadás, a másik pedig a szövetségkeresés. Utóbbi azonban meglehetősen felemás. A kétharmad elleni küzdelemben az egyetlen, akivel össze tudnának fogni az LMP, ők viszont a saját identitásukat az összes korábbi párttal való szembenállásra építették, és ez igaz az elmúlt nyolc évben kormányzó MSZP-re is.

Mivel valószínűsíthető, hogy a Fidesz ha nem is kap kétharmadot, ahhoz viszont igen közel kerülhet, az MSZP legfőbb törekvése, melyet reálisan maguk elé tűzhettek a választási hadjárat előtt, totálisan kudarcot vallott. Az pedig, hogy az LMP is bekerült, a váltópárti státust is alapvetően rengette meg. Az MSZP végeredményként 59-65 mandátum környékén végezhet. Ez rengeteg képviselői és szakértői egzisztencia végét jelenti. Ez a már eleve jelentős törésvonalakkal tűzdelt pártot méginkább megterheli.

A hatalmas vereség felerősítheti és felszínre hozhatja a már korábban is meglévő idős-fiatal, illetve gyurcsányista-nem gyurcsányista törésvonalakat. Gyurcsányt már tavalyi bukása során több híve új párt alapítására biztatta, a volt miniszterelnök azonban akkor inkább a háttérbe vonult. Mivel neki kimondott célja, hogy miniszterelnök legyen, valószínűleg minden eszközt meg kíván ragadni az élvonalba való visszatérésre. Egy ilyen megrázkódtatás pedig jó alkalom is lehet egy saját képére formált erő megalakítására.

Szintén érdekes kérdés lehet Mesterházy Attila – most már csak listavezető – további szerepvállalása. Bár azt emlegetik, hogy van esélye a kimondva is átmenetinek tekintett Lendvai Ildikó helyét átvenni a pártelnöki poszton, arra is van esély, hogy mint a párt arcát, őt tegyék felelőssé a hatalmas kudarcért. Az mindenesetre sokatmondó volt, hogy a vereség bejelentésekor nem állt mögé a pártelit, hanem a párt gyakornokait állították ki mögé. Egyelőre ezek a konfliktusok a felszín alatt maradhatnak, a kormányalakítás után azonban elemi erővel törhetnek a felszínre.

 

 

Jobbik

 

A Jobbik felülmúlván EP szereplését, 16%-os eredménnyel került be. Új pártként most a további építkezés időszaka érkezik el számukra. (Az első forduló eredményei alapján egyéni mandátumra nem nagyon számíthatnak, ami azt jelenti, hogy a második fordulóban igazán komoly szerepet nem játszanak.) Bár alapvetően jól szervezettnek tűnik a párt, jópár fontos kérdés fel fog merülni. Eddig főként az utcai politizálásban, illetve utcai megnyilvánulásokban ismerhette meg többségüket a nagyközönség.

A párt politikusainak egy része teljesen újonnan érkezett a politikai életbe, másik részük korábban a MIÉP-ben, vagy más, kisebb radikális erőben politizált. A párt politikusai között van egy csoport, amely a radikalizmuson túl már szélsőséges megnyilvánulásokig ragadtatja magát. Ennek egyik legplasztikusabb megjelenése a kuruc.info szélsőségesen rasszista portál mellett való nyílt kiállás. Ha a párt hosszú távon sikeresen kíván politizálni, ezektől a politikusoktól meg kell válnia, mert parlamenti politizálás keretei között ez nem egy megfelelő hangnem.

Szintén nagyon komoly dilléma a Magyar Gárda. Bár a Gárda nem követett el erőszakos cselekményeket, létezése eleve alááshatja a demokratikus jogrendbe vetett hitet, hiszen működése jelenleg nem is legális! Az is kijelenthető azonban, hogy bizonyos helyeken úgy tűnik, szívesen fogadják jelenlétüket. Ez a kérdés a leendő Orbán-kormány egyik legfontosabb feladata lesz, azaz, hogy ne alakulhasson ki olyan szituáció, ahol egy betiltott szervezet megjelenése teremti meg a közbiztonság érzetét. A Gárda – ha valamilyen oknál fogva legális is lenne – nem férne bele egy parlamenti keretek között működő pártba. A Jobbik itt tehát válaszút előtt áll: A Törvényhozás, vagy az utca mellett teszi le voksát.

 

 

Az LMP

 

Még alig jutott be a parlamentbe az LMP, máris nagyon nagy kihívás áll előttük, az MSZP felhívása az összefogásra, amely a szocialisták négy jelöltjüknek a visszalépésében csúcsosodott ki. (Megjegyzendő, hogy a négy kerületben igen komoly esélye van egy baloldali összefogás esetén is a Fidesznek a mandátum megszerzésére.)

Az LMP számára a még nagyon rövid komoly párti lét végét jelentené, ha összefognának a szocialistákkal. Tőlük ugyanis a választóik elég nagy valószínűséggel nem azt várják, hogy az egyik korábbi markáns oldal mellett kötelezzék el magukat. Valószínű akkor is így van, hogy ha ezzel segítik a Fidesz kétharmadát. (Alapvetően nem a visszalépéseken fog a dolog múlni, hanem a választók döntésén. Első fordulós eredmények alapján a kétharmad nem az LMP-n fog múlni.)

Az LMP-nek nem csak az MSZP okozta kihívás az egyetlen. Eddig egy inkább protest-pártként működtek, lételemüket a politikai rendszer bevett pártjaival szembeni különbségtétel határozta meg. Most azonban ők is ezen rendszer részei lettek, ami egy új politizálást követel meg, a párt működését is ennek kell alárendelniük. Az első fontosabb személyi döntés a frakcióvezető megválasztása lesz, az eddig egyszemélyi vezető nélkül működő pártban. Szintén személyi jellegű körülmény, hogy az eddig nem politikával foglalkozó politikusok beleszokjanak a parlamenti politizálásba.

Szintén nagyon fontos a párt irányvonalának a meghatározása, bármennyire is az eddigi ideológiai kategóriák meghaladását hirdették. Ez a heterogén támogatói kör miatt nehéz lesz.

Jelen pillanatban az LMP-ből potenciálisan nagyon erős szervezet jöhet létre. Ezt a pártrendszer átalakulásának, illetve a politikából való általános kiábrándulásnak köszönhetik.

Az LMP számára a leginkább célravezető út az lehet, ha az Orbán-Kormány kemény, de konstruktív ellenzéke lesznek. Tőlük várható el, hogy parlamenti politizálásuk során ne a már évszázados társadalmi törésvonalak, illetve politikai oldalak mentén foglaljanak állást minden kérdésben.

 

 

Az MDF és az SZDSZ

 

A két legnagyobb rendszerváltoztató párt számára ez a választás a komoly politizálástól való búcsút jelenti minden bizonnyal.

Az MDF cikkcakkos útját zárta le az elmúlt vasárnap. 20 év után parlamenti képviselet nélkül marad az ország egyik legpatinásabb pártja. Bár egy politikai erő számára elvileg még lehetne visszaút a parlamentbe, az MDF nagyon kevéssé valószínű, hogy erre alkalmas lehet. Ennek legfőbb oka a szervezeti összeomlásában kereshető. Dávid Ibolya jobbközép-politikával való szakítása ugyanis megtizedelte a párttagságot, amely teljes országrészeken tette virtuálissá a rendszerváltozás legnagyobb pártját. Az újjáépítésben az is nagyon nagy nehézséget jelent, hogy „felszalámizva”, lépcsőzetesen történtek a kizárások, azaz az egyes kizárt csoportok között igen nehézkes lehetne a kapcsolat.

Az SZDSZ önfelszámolásának a végső fejezete csak ez a választás. Bár Retkes Attila ambiciózus célokat határozott meg tavaly nyári pártelnökké választásakor, hamar kiderült, az eddigi megszokott keretek közül nem tudott, de talán nem is kívánt kilépni. Maradt tehát a balliberális, jobboldal-ellenes platformon, azonban már csak epizódszerep juthatott nekik. Ezzel – de facto bukásuk után – parlamenti jelenlétük vége már végképp a virtualitás felé lökte őket.

Bár e két párt igen messze került a padlóról való felállás lehetőségétől, a balliberális oldal általuk lefedni kívánó része még szervezhet magának politikai pártot, vagy más jellegű erőt. A jelenlegi pártok nem fedik le ezt a réteget. Bár sokan az LMP-t ide sorolják, az ő törekvésük a politikai oldalak fölé emelkedésre, nem teszi lehetővé, hogy ide tartozzanak. Ebből a szempontból érdekes lehet Gyurcsány Ferenc törekvése is, hiszen ideológiailag, illetve politikailag a volt miniszterelnök közel áll a balliberális politikai tábor ezen csapatához.

 

 

A következő részben a még nyitva maradó kérdésekről lesz szó.

 

 

 

 

 

8 komment · 1 trackback

Címkék: mszp orbán fidesz gyurcsány első forduló szdsz mdf jobbik dávid ibolya eredmények kétharmad lmp választás 2010 területi listák egyéni kerületek

A bejegyzés trackback címe:

https://polizis.blog.hu/api/trackback/id/tr921919165

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 2. Horthy Miklós és a Jobbik: 2010. március 15. 2010.04.14. 10:59:31

"Bízom a mai fiatal magyar lelkek egészséges életerejében, amely meghozza a szebb jövőt" - Horthy Miklós (1943.). Az idei nemzeti ünnep alkalmával a barikád.hu egy filmhíradó összeállítást jelentetett meg. E felvételek a két világháború köz...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.04.14. 10:50:25

Nagyon jó elemzés.

A Fidesz tényleg erősödött, de feltételezem ehhez az is hozzátartozik, hogy a Jobbik szavazatokat vett el tőle (hogy mennyit nem tudom), ahogyan ezt az MSZP-vel is tette a radikális párt, nyilván jelentősebb mértékben. A Fidesz viszont ezt a szavazatvesztést tudta kompenzálnia középről. Nem?

A Jobbik helyzete rendkívül érdekes. Egyrészt már benn vannak, de még kint is, s nyilván egy ideig ez a helyzet nem fog változni. Kérdés, hogy mikor és hogyan? De hát ezt majd meglátjuk...

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.04.14. 11:33:04

@tdave: Az első részére az az egyértelmű válasz, hogy a Fidesz hozott középről, ez egészen biztos. Ez már a szinte hatalmasnak mondható abszolút támogatottság-növekedésből is látszik. Az már nehezebb ügy, hogy a Jobbik kitől vett el. Ez akár még területenként is változhat.
Például szerintem Északkeleten főként volt MSZP szavazók vándoroltak át hozzájuk, mivel a Fidesz még ott tűnt a legkonstansabbnak, és pl. ott is volt a leggyengébb.
Máshol már kevésbé mernék tippelni, nem látok bele a választók agyába:)

Az meg, hogy a Jobbikból mi lesz, az jó kérdés. Énnekem a fenti kérdések jutottak így eszembe.

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.04.14. 14:16:02

@tothh: Köszönöm a megerősítést. Én nézegettem az adatokat, de arra általában nincs időm, hogy ilyen mély elemzésekbe menjek bele, ezért kérdeztem.

Jobbik: igen, majd kiderül. :)

weaver85 2010.04.14. 17:09:20

Lenne egy-két kiegészítésem.
A Fidesz felkínálhatna valamilyen posztot Gyurcsánynak, megköszönve neki ezt az eredményt. :) Természetesen ez vicc.
Mivel ez a kampány nem a programokról és vitákról szólt, így megjósolni, hogy mi következik, mert ami jön, szerintem sokunk (rém)álmait túl fogja szárnyalni.
Az LMP-s részhez azt fűzném hozzá, hogy nem kell feltétlen szakítani a csoportos vezetői szisztémával, mivel választanak egy frakcióvezetőt és az összes többi frakciótagot megválasztják frakcióvezető-helyettesnek. Erre volt már példa a magyar Parlamentben. Az meg, hogy mi lesz most velük a szavazásoknál eldől. Persze egy kétharmados Fidesz többség esetén nem oszt, nem szoroz, hogy miként szavaznak, de érdekes lenne, ha négy éven keresztül mindig tartózkodnának, mert ők nem állnak egyik oldalra sem. Itt fonódik össze az LMP és a Fidesz alapállása, hogy nem mondanak semmit, csak azt, hogy másképp kell csinálni. Szerintem az LMP csupán MSZP-s protest szavazatoknak köszönheti a bejutást és a 200 milliót.
Az MSZP-nek nagyon gyorsan el kell gondolkoznia, hogy mit akar, látva a bástyák elvesztését. Személycserékkel továbbvinni ezt a semmilyen politikát, vagy visszatérni a gyökerekhez. ÉS van a köztes, amit már sokszor megúszott a párt: a szakadás. Egyikben lennének a Kapitány hívei, a másikban egy normális szociáldemokrata gondolat követői. Nagy valószínűséggel ez is álom marad.

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.04.14. 18:51:05

@weaver85: "Itt fonódik össze az LMP és a Fidesz alapállása, hogy nem mondanak semmit, csak azt, hogy másképp kell csinálni." - hát igen, ez mindenképpen változni fog. A Fidesznél nyilvánvalóan, mivel kormányozni fognak, az biztos. Szóval ők majd nyilvánvalóan programot adnak.

Az LMP hozzáállása kérdés lesz, és ezzel sok mindent el is árulhatnak saját jövőjükről. Akár lesz kétharmad, akár nem, érdekes lesz a parlamenti felállás.
Az MSZP-ről írt véleményed abszolút osztom, egyelőre valószínűleg önmagukkal, illetve belső válságukkal lesznek elfoglalva, illetve a "demokráciaféltéssel", ami egyelőre úgy tűnik sokra nem visz.

Az LMP értelmes politikai ellenzékké válása mindenképpen érdek, hiszen nem lenne szerencsés, ha Orbánék egyetlen potens ellenzéke a Jobbik lenne.

Ha véletlenül igaz lenne, hogy mindenben tartózkodnának, akkor olyan gyorsan buknának is, ahogy feljöttek. De ezt nem hiszem...

weaver85 2010.04.14. 20:10:51

@tdave: a kétharmados többségből fakadó lehetőségekre gondolok. Azért írtam zárójellel, mert valakinek persze tetszeni fog, valakinek nem.