A Magyar Szocialista Párt deklarált célja most az, hogy ezekben a körzetekben győzelemre segítse jelöltjét. Ez természetesen a választási győzelemhez, vagy a kormányzáshoz nem elégséges, azonban a Fidesz egyedüli, vagy esetleges Jobbikkal együtti kétharmados többségének megakadályozására alkalmas lehet. A Fidesz részéről pedig – ha a kétharmados igényeket komolyan gondolják – akkor mindenképpen ezek többségét is hozni kell, ami nagyon nehéz lesz.
Mint az alábbiakban látható lesz, az elmúlt években olyan jelenség ütötte fel a fejét, amely a korábban kiszámíthatónak tűnő választások eredményeit alapvetően keverheti meg. Ezzel pedig mind segíthet a Fidesznek, mind pedig árthat is neki. Ez a jelenség a nemzeti radikális Jobbik Magyarországért Mozgalom felemelkedése és megerősödése. A Jobbik megerősödésével ugyanis megszűnni látszik az a két pólus köré szerveződő erőtér, amely 1998 óta meghatározta a magyar belpolitikát, illetve a választási eredményeket.
Bármennyire is szerepelt több párt a választásokon (ide értve a kisebbek között az FKgP-t, az SZDSZ-t, az MDF-et, a MIÉP-et, vagy a Centrumot), a második fordulóra alapvetően kétesélyes játszmák alakultak ki országszerte a körzetekben, ahol így a győzelem 50% fölötti eredményt is jelentett egyben.
Egy most kialakulni látszó háromosztatú erőtérben azonban ismét visszaköszönhet a kilencvenes évek első felének jellegzetessége, amely a relatív, ámde nem abszolút többséggel elnyert kerületeket jelenti. Utóbbi természetesen csak akkor esélyes, ha nem jön létre Fidesz-MSZP, Fidesz-Jobbik, vagy MSZP-Jobbik összefogás. Egyelőre azonban párt szinten ez esélytelennek látszik.
Vidéki vörös kerületek, ahol az MSZP a második fordulóban nyert 2006-ban
Mezőkovácsháza, Dunaújváros, Gárdony, Füzesabony, Jászberény, Kunhegyes, Komárom, Salgótarján, Pásztó, valamint a két Szolnoki körzet tartozik ebbe a körbe. Ide vehetjük még Szigetszentmiklóst is, itt azonban egy hagyománynak megfelelően az erősebb szocialista jelölt (Varju László) visszalépett a harmadik helyen szereplő SZDSZ-elnök-frakcióvezető, Kuncze Gábor javára, aki megverte végül a jobboldal jelöltjét.
Ezen körzetek közül hatalmas MSZP fölény volt Szigetszentmiklóson, valamint Dunaújvárosban. Ez 60% fölötti második fordulós eredményt jelent. A többi körzetben tehát van esélye a Fidesznek – egy alacsonyabb részvételi arány esetén – második fordulóban elhozni a mandátumot. Ez azt feltételezi, hogy a korábbi szocialista szavazók kiábrándulva egyszerűen otthon maradnak, miközben a Fidesz képes mozgósítani.
A mezőkovácsházi, gárdonyi, füzesabonyi, jászberényi, kunhegyesi, valamint a pásztói kerületekben komoly szerepet játszhat a Jobbik jelöltje. Ezeken a helyeken ugyanis, - az EP választás eredményeiből kiindulva – a Jobbik megszorongatta, vagy megelőzte a szocialistákat a szavazatarányokban. Természetesen, egy éles, nagyobb részvételű választásokon az MSZP-nek még lehetnek komolyabb tartalékai, úgy tűnik azonban, hogy a Jobbik erősödése relatív többséget eredményezhet a Fidesz számára.
Salgótarján, Szolnok, Komárom, valamint Szigetszentmiklós esetében ez nincs így, relatíve itt is a Fidesz volt erősebb. Itt valószínűleg az ő mandátumszerzésük azon fog múlni, hogy az MSZP mennyire lesz képes a tőlük elfordult, egyelőre passzivitásba zuhanó szavazóikat mozgósítani Orbán Viktor, illetve a jobboldal ellen. Dunaújvárosban is hasonló lehet a választás tétje, ezen halmazból pedig itt van még a legnagyobb esélye annak, hogy az MSZP mandátumot „lopjon” a toronymagas esélyes Fidesztől.
Vidéki körzetek, ahol első fordulóban nyertek a szocialisták 2006-ban
Pécs-2,3, Komló, Miskolc-4, Ózd, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Hatvan, Heves, Kunszentmárton, Tatabánya, Kisbér, Kaposvár-1, valamint Nyíregyháza-1 tartoznak ebbe a halmazba. Ezek közül mindössze Kaposvárott sikerült a jobboldalnak valamilyen szinten megszorongatni az MSZP-t négy éve, azaz itt most is reális esélyük lehet a győzelemre.
Pécs esetében a tavalyi polgármester-választás riasztónak tűnhetett a baloldal számára. Szili Katalin ugyanis, aki az MSZP messze országosan legnépszerűbb politikusa, hatalmas vereséget szenvedett a Fidesz jelöltjével, Páva Zsolttal szemben. Természetesen egy éles országgyűlési választás más, az elmúlt évek pécsi botrányai azonban a várost végre bevenni készülő Fidesz malmára hajthatják a vizet.
Ózd, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Hatvan és Heves esetében a már fentebb említett tendencia tapasztalható. Ezeken a helyeken ugyanis a Jobbik vagy megszorongatja, vagy pedig meg is előzheti a szocialisták jelöltjét a második helyen, sőt, egyes extrém esetekben még a Fideszét is megverve az első helyen is végezhet.
Ezen esetekben válik különös fontosságúvá az elmúlt hetekben többször felmerülő visszalépések kérdése. Felvetődött ugyanis, hogy a harmadik helyen végző MSZP-s jelöltnek a Fidesz javára kellene visszalépnie, hogy így tudják megakadályozni a Jobbik mandátumszerzését. Más olvasatban ez a kérdés pedig úgy jelent meg, hogy a Fidesz-Jobbik közti vetélkedés a nevető harmadik MSZP-t juttathatja mandátumhoz. Itt egyik kérdés csak a pártok viselkedése, ettől eltérhet a potenciális szavazók viselkedése. Mivel töredékszavazatokra a második fordulós szavazatok már nem átfordíthatók, így kijelenthető, hogy a második fordulóban a nem győztes jelöltre leadott szavazók teljesen elvesznek. Itt egy racionális szavazói magatartás a „kisebbik rosszra” való szavazást hozhatja elő. Így például a kevésbé esélyes jobbikos jelölt első körös szavazói átszavazhatnak kisebbik rosszként a Fidesz jelöltjére a második fordulóban, megakadályozván egy esetleges szocialista sikert. Természetesen ez végbe mehet fordított esetben is.
A többi fent említett körzetben, melyek többségükben szocialista típusú bányász, vagy iparvárosok, akkor van esélye a Fidesz jelöltjének győzedelmeskedni a második fordulóban, ha egy viszonylag alacsony részvétel (50 és 60% között) mellett ők maximálisan mozgósítani tudják táborukat, miközben a szocialisták otthon maradnak inkább, és a Jobbik sem visz el annyi szavazatot, hogy az már a Fidesznek problémás legyen.
Budapest
Elérkeztünk a legfogósabb kérdéshez. Budapest a mai napig az MSZP (és az SZDSZ) legfontosabb bástyája. Az EP-választás tanulságai alapján úgy tűnik, ez még mára sem tudott megrendülni. Csökkent ugyan a támogatottságuk, azonban még így is az országos átlag fölött tudtak szerepelni.
Budapesten belül is a legerősebb az MSZP az ún. „panelkerületekben” tudott lenni: Újpest (Bp. 5,6), József Attila (Bp. 13.), Kőbánya (Bp. 14.), Kelenföld (Bp. 16.), Angyalföld (Bp. 19,20.) Zugló (Bp. 22.), Újpalota (Bp. 23.), Pestszentlőrinc (Bp. 26,27.), Kispest (Bp. 28.), Pestszenterzsébet, (Bp. 29.), valamint Csepel (Bp. 30, 31.). Közülük az 5, 6, 13, 14, 20, 23, 26, 27, 28, 29, 30 és 31. körzetekben már az első fordulóban győzedelmeskedett az MSZP jelöltje. Mindez ráadásul egy magas részvételi arány mellett történt meg, azaz a Fidesz akkor lehet esélyes, hogyha a volt szocialista szavazók minél többen otthon maradnak, és alacsony lesz a választási részvétel. Érdemes megjegyezni, hogy ezen kerületek esetében nem tapasztalható az, ami a korábbi szocialista fellegvárakban, azaz az, hogy a Jobbik komolyan veszélyezteti a szocialisták pozícióját. Bár a belvárossal ellentétben a radikálisok itt már mindenhol összegyűjtötték a cédulákat, nem előzték meg a szocialistákat, akik viszont messze a fővárosban a legsikeresebbek a jelöltállítás folyamán.
Fogós kérdés, hogy a fővárosban történt különböző korrupciós ügyek mennyire erodálták a szocialisták népszerűségét. Ez nyilvánvalóan úgy lehet befolyásoló tényező, hogy azokat a volt MSZP szavazókat taszítja el a párttól, akik számára kizárólag a szocialista párt az alternatíva, azonban a kormányzás nehézségei, valamint a korrupciós botrányok miatt ezen a választáson passzivitásba vonultak. Az a forgatókönyv ugyanis, hogy a volt szocialista szavazók átáramoljanak a Fideszhez, vagy a Jobbikhoz, egyelőre valószínűtlennek látszik. Egy részük megnyerésére még a Bokros vezette szövetség lehetett volna alkalmas, azonban az utóbbi idők belháborúi és bakijai jelentősen erodálták népszerűségüket.
A kampány fő témája itt tehát az lehet, hogy a szocialisták fel tudják-e a Fidesz, illetve Jobbik-ellenes protesthangulatot kelteni. A Fidesz jelenleg passzív, az MSZP nem tűnik úgy, mint aki a kemény magon kívüli szavazókat meg tudná szólítani, a Jobbik viszont nagyon beerősített. Ennek azonban pont a Fővárosban kisebb a jelentősége.
A fentiek alapján reálisan a következővel lehet számolni tehát: A Fidesz nagy valószínűséggel behúzza mindegyik olyan körzetet, ahol ők nyertek legutóbb, és az ingadozókat is. Utóbbiak közül a két szegedi kerület lehet a szocialistáké. A vidéki „vörös körzetek” közül valószínűsíthető egy dunaújvárosi győzelem az MSZP-nek, Budapestről pedig reális esetben a 15 panelkerület közül kb. 10-ben szerezhetnek mandátumot egy igen jó mozgósítás esetén. Ez 13 mandátumot jelentene a szocialistáknak, ami arra éppen elegendő, hogy Orbán Viktor pártja egyedül ne jusson kétharmados többséghez. A Jobbik részéről még a most nagyon valószínűsíthető körzetekben sem reális az egyéni mandátum, Vona Gáborék szervezete azonban a listás eredmények alapján kulcsszerepbe kerülhet a törvényhozásban: Az ő segítségük lehet szükséges a kétharmados döntések meghozatalához.
Az összes országgyűlési képviselő kétharmada 258 fő. A fenti fejtegetések alapján a Fidesz nagyjából 245-250 körüli mandátumszámhoz juthat. Ez kevesebb, mint az abszolút kétharmad. Nem minden „kétharmados” döntéshez szükséges azonban az összes képviselő kétharmada. Az mindössze az új Alkotmány elfogadásához, illetve a hatályban levő Alkotmány módosításához szükséges. A Fidesz részéről többször elhangzott, nem kívánják „felforgatni” a jelenlegi alkotmányos rendszert, csak szimbolikusan akarják felváltani az átmeneti alaptörvényt. Egy ilyen esetben joggal számíthat valamelyik ellenzéki frakció támogatására.
Más kétharmados törvények módosításához, illetve kétharmados határozatok hozatalához (pl. a képviselők mentelmi jogának felfüggesztése) azonban elegendő a jelen levő képviselők kétharmadának a szavazata is. Érthető módon ezt jóval könnyebb biztosítani, főleg, ha egy erős frakciófegyelemmel rendelkező kormánypárti csoportról van szó. Itt adott esetben valamelyik ellenzéki csoport egy-két képviselő távolmaradásával segítheti a kormánypárti frakciót.
Természetesen mindez csak valószínűséget mutat. Amint a kampány alakulásában változás történik, vagy pedig a kutatások valakinek az előretörését, avagy visszaesését prognosztizálják, a kommentekben lesz módosított kalkuláció.